A keresztény világban a hamvazószerdával kezdődik a nagyböjti időszak. II. Orbán pápa (1091) óta az előző évi barka hamujának megszentelt porával a pap keresztet rajzol a hívők homlokára „Emlékezzél, hogy porból vagy és porrá leszel” figyelmeztetéssel. Ettől kezdődően a bűnbánat volt az elvárás és a vezeklés 40 napig a húsvét kezdetéig. A keresztény tradíciókban a böjti időszak továbbra is megmaradt, ha valódi böjtöt csak kevesen végzik is. Hamvazószerda az idén március elsejére esik. A hamu a halálra és az elmúlásra emlékezteti a hívőket, a böjt pedig az önkontroll, a befelé figyelés fontosságára. A böjt valódi változás mindenki életében, segít felismerni, hogy az étkezéshez kapcsolódó megszokások sok akadályt jelentenek az egészségünk építésében. Böjtölnek más vallások hívei is és a természeti népek is, de az állatvilágban is nagyon általános a böjt. Például a királypingvinek akár több hónapig is böjtölnek az év bizonyos szakában, vagy a vándorló madarak és vándorló halak.
A böjtöt azonban nem csak vallási okokból, nem csak a lélek okán végezhetjük, hanem a test tisztítására, a krónikus betegségek gyógyítására is.
Minden táplálékfelvétel, tehát az evés maga stressz a szervezet számára. Vannak olyanok, akik evés után le is izzadnak, ami a vegetatív idegrendszer túlterhelésének a jele. A böjt, ami pedig nem más, mint a szabad akaratból végzett szilárd ételbevitel csökkentése, vagy elhagyása, pihenteti az emésztőszervet, a hasnyálmirigyet, a májat, az anyagcserét fenntartó szöveteket, a sejteket. Egyúttal a böjt is lehet túlzott stressz például a beteg, vagy rákos sejtek számára, ami azonban újra csak az egészségpotenciált javítja. Olyan böjt, mint mikor egy reset gombot nyomunk a számítógépnek: normalizálódik a cukor, a koleszterin, a vérnyomás, az inzulinrezisztencia. A bél az elhalt, rothadó sejtrészektől és ételmaradványoktól megszabadul, a sejtek alkalmat találnak a nagyobb mennyiségű kiválasztásra.
Azt is tudjuk már, hogy a bélflóra a böjt alatt normalizálódik és ez a bélflóra jelentősen befolyásolja a 2-es tipusú cukorbetegséget, a metabolikus szindrómát, a túlsúlyt, sőt még a depressziót is. A böjt alatt a test alkalmat talál bizonyos haszontalan fehérje és szénhidrát tartalmú anyagcseretermékek, salakanyagok („Advenced Glycation Endproducts”) kiválasztására.
Ma már azt is tudjuk, hogy aki böjtöt nem szeretne végezni, az is elérhet pozitív változást, ha 20-30%-al a jól lakottsági szintnél kevesebbet eszik és ezzel minden életkorhoz kötött megbetegedés 40-50%-al csökken. Mégis a legjobb hatás a böjttel érhető el. A krónikus betegségeket, mint reumatoid artritiszt, más reumás betegségeket, artrózist, fájdalomszindrómát (pl migrént) fibromialgiát valamint a daganatot is megelőzhetjük a böjt segítségével. A daganatsejtek ugyanis az éhezési stresszre sokkal érzékenyebbek, mint a normális szövetek.
Persze az is fontos, hogy a böjt után vegán, vagy vegetárius étrendre kell áttérni, a tartós eredmény elérése érdekében. Az inzulinrezisztencia csökkenése révén a cukorbetegek és a szív és érrendszeri betegségekben szenvedők állapota is javul. Újabban az USA-ban előbb egérkísérletekben, majd humán vizsgálatokban azt is kimutatták, hogy a kemoterápia előtt egy kettő-öt napos böjt a kezelés mellékhatásait jelentősen csökkenti. Úgy tűnik, hogy az egészséges sejteket a kemoterápia sokkal kevésbé károsítja, míg a tumorszövetek érzékenyebbek a kezelésre. Amerikai kutatók állatkísérleteiből tudjuk azt is, hogy a tumorszövetek kevésbé tolerálják a tápanyaghiányt, mint az egészséges sejtek, valamint azt is tudjuk, hogy a böjt után a sugárterápia is hatékonyabb.
Ezek a vizsgálatok óriási változást hozhatnak a kemoterápia módszertanában és a böjt megítélésében, hiszen eddig a konzervatív onkológia módszertana szerint a kemoterápia előtt fehérjedús ételeket kellett kapjon a beteg, ami e kísérletek szerint drasztikusan rontotta a beteg esélyeit.
Minden adat arra mutat, hogy a böjtölők bár az elején stresszt élhetnek át, de 3-4 nap után a hangulatuk jelentősen javul az esetek 80%-ában, a böjt végéig akár euforikus hangulat is kialakulhat. Mivel évszázadokkal ezelőtt az élelmiszerhiány és az étkezés mellőzése hozzátartozott a normális élethez és sokszor a jobb közösségi élettel kompenzálták a hiányt, ez lehet a túlélés egyik záloga. Orosz és német kutatók vizsgálták a böjt nyomán kialakult hormonváltozásokat. A hormonok mind az anyagcserét, mind pedig a hangulatot kedvező irányba befolyásolják. Az agyi szerotonin bőséges kiválasztása böjt alatt lehet az egyik oka a jó hangulatnak. Ezért mostanság sok kutató vizsgálja a depresszió leküzdésében a böjtkúra terápiás lehetőségét. Természetesen bulimia, vagy anorexia, más táplálkozási anomáliák, vagy pszichés labilitás esetén a böjtterápia a problémák súlyosbodását is eredményezheti.
A böjt egy egészségesebb, húsban szegény étkezésre való átálláshoz kiváló indulópont, mert jelentős változás, valamint egy böjtélmény után a vegetárius étkezés jobban, az egészségtelen túl sózott, cukrozott, zsírdús és húsban gazdag ételek kevésbé ízlenek. Ez utóbbiak mellett egyébként a szívinfarktus, az agyvérzés és a rák kockázata jelentősebb.
Aki tartósan, vagy jelentősen szeretné súlyát csökkenteni, annak többnyire nem elég egyszerűen kevesebbet ennie. A böjt a legjobb módja a hatékony testsúly csökkentésnek. A testsúly tartós redukciójához azonban mindenképp újra kell gondolni az életmód váltását és azt a diétát, amit a böjtöt követően élünk.
Felhasznált Irodalom:
- Safie et al. „Fasting and cancer teatment in humans: A case series report.” Aging (Albany NY). 2009. Decemer: 1(12): 988-107 htttp://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2815756/
- Lee C, Longo VD. „Fasting vs dietary restriction in cellular protection and cancer treatment: from model organisms to patients+ Oncogene 2011 Jul 28:30(30): 3305-16, doi: 101038/onc.2011.91 http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21516129