MTI – WebDoki

The post Antibiotikumrezisztencia appeared first on dr. Tamasi József.

Gondok az antibiotikumok körül

A CDC a napokban riasztó számokat hozott nyilvánosságra: a New Scientist beszámolója szerint az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok évente 23 ezer amerikai polgár haláláért, és további kétmillió páciens megbetegítéséért felelősek. Az antibiotikum-reszisztencia népbetegség-szintű egészségügyi problémává vált, és a helyzet azonnali intézkedéseket kíván.A CDC jelentése szerint nyomást kell gyakorolni az USA élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóságára (US Food and Drug Administration, FDA), hogy tiltsák el az állattenyésztő farmereket az antibiotikumok nyakló nélküli használatától. Ez a széles körben elterjedt gyakorlat – amely önmagában az USA-beli antibiotikum-forgalom 80 százalékáért felelős – kimutathatóan növeli a rezisztens baktériumtörzsek kifejlődésének veszélyét. Az FDA jelenleg végrehajtás alatt álló stratégiája éppen a mezőgazdasági antibiotikum-felhasználás csökkentését szorgalmazza, de a kritikusok szerint erőtlenül, kizárólag önkéntes alapon, és nem a szabályozás eszközével. A legkézzelfoghatóbb problémát ugyanakkor nem az agrárium, hanem a humánegészségügy jelenti. A legtöbb rezisztens kórokozó a kórházakban jelenik meg, méghozzá a higiénia elhanyagolása, az antimikrobiális előírások megszegése miatt. Ráadásul a kórházakban felhasznált antibiotikumok 50 százalékát is feleslegesen adják be, ami szintén növeli a rezisztencia-kockázatot. A veszély érdemi csökkentéséhez az összes indokolatlan felhasználást szűkíteni kell, becsukva például azt a kiskaput is, amelyet az FDA nyitott, amikor lehetővé tette, hogy egészséges haszonállatokkal (főleg hús- és tejelő marhákkal, illetve sertésekkel) is antibiotikumokat etessenek, úgymond megelőző jelleggel.

Miért is antibiotikum?

A fertőző gyulladásos betegségek leküzdésére kétféle gondolatmenet létezik orvos, és laikus körökben. Egyik, amit a klasszikus orvoslás sugal, beszedünk antibiotikumokat, az elpusztítja a kórokozókat és meggyógyulunk. Másik stratégia, amit főként a természetes gyógymódok hívei terjesztenek, hogy megerősítjük a szervezetünk ellenállóképességét, és az immunvédekezésünk legyőzi a kórokozókat, meggyógyulunk. Előrebocsátva, hogy időnként véleményem szerint is tényleg szükséges az antibiotikum, mégis helyesebb, ha mindannyian a második stratégia szerint törekszünk egészségünk visszaszerzésére, vagy megtartására. Az elsővel a probléma, hogy sokszor szükségtelenül, (pl. vírusos betegségek esetén) vagy nem kellő alapossággal (pl. nem elég ideig) alkalmazzák, és így egyre több rezisztens (gyógyszernek ellenálló) baktérium szaporodik el. Később, mikor nagy a baj, akkor már e gyógyszerek nem hatnak. Az is baj, hogy ártanak is, még normálisan is, de hibák esetén még inkább (pl. ha túl gyakran, vagy túl sokáig alkalmazzák). A felmérések szerint az antibiotikumokat több mint 70%-ban hibásan írják fel.

Az antibiotikum életet menthet, ez kétségtelen. Mivel az utóbbi években a gyógyszergyárak nem, vagy alig fejlesztenek új antibiotikumokat, és mivel a baktériumok rezisztenciája évről évre nő, ezért e gyógyszerek garantálta védelem egyre csökken. Hiú ábránd mostanság azt hinni, hogy felelőtlen életmóddal ellenállóképességünk akár szabadon le is gyöngülhet, majd a gyógyszerek megmentenek minket. Csak gondoljunk a németországi több mint harminc halált okozó járványra az EHEC baktérium általi fertőzés nyomán, melyek semmilyen antibiotikumra nem voltak érzékenyek. Az antibiotikumoknak számtalan mellékhatásuk van. Leggyakoribb, hogy a bél, más nyálkahártyák, és a bőr normális szervezetünket védő baktériumait is kipusztítják. Igy romlik az emésztőműködésünk, hasi panaszok léphetnek fel, meglepően bélgyulladás alakulhat ki, B vitamin hiány alakul ki (mert a B vitamin termelő baktériumok eltűnhetnek), elszaporodhatnak a gombák. Sok más mellékhatás létezik, amely során a gyógyszer a belső szerveket mérgezi: májtoxikus, vesetoxikus, vérképző szerveket tönkretevő, izomkárosodást okozó, halláskárosodást, füzúgást okozó mellékhatások. Súlyos mellékhatás lehet az allergia is, amely elsősorban a penicillin és származékai esetén jellemző.

Alternatíva szükségessége

A pácienseink körében különösen feltűnő az utóbbi időben a rothasztó baktériumok, különösen a clostridium fajok elszaporodása, ami nem csillapodó bélgyulladást okozhat. A másik jellegzetes következmény a candida, vagyis az élesztőgombák túlszaporodása. Ezek a kórokozók sokszor akár a táplálkozás helyes megváltoztatása (hús és tejtermékfogyasztás lecsökkentése) után is megmaradnak és akár egész életen keresztül kóros mennyiségben folyamatos panaszokat okozva. Ezeket a panaszokat már nem lehet csupán antibiotikumokkal megszüntetni, sokoldalú megközelítést, alapos vizsgálatokat igényel egy olyan kiegyensúlyozott új flóra létrehozása, amely kiszorítja a bajt okozó mikroorganizmusokat.

Milyen tünetek esetén gondoljunk a kóros baktériumflórára vagy gombák túlszaporodására? Állandó emésztési panaszok, felfúvódás, székletzavarok, hasi fájdalmak, visszatérő gyulladások (pl.húgyuti), állandó fáratságérzés, izomfájdalmak (fibromyalgia), folyamatos bőrtünetek, gombás folyás, gombás köröm, rendszeres fejfájás, menstruációs panaszok.

Az ilyen tünetek esetén a következő gyulladásnál, nem antibiotikumra, hanem épp ellenkezőleg a normál flóra helyrehozására van szükség. Az antibiotikum egyre újabb és újabb, egyre súlyosabb tüneteket produkál csupán megkeserítve a páciens életét.

Mit tehetünk antibiotikumok helyett? A legtöbbet a szervezet salaktalanításával, tehermentesítésével, növényi diétákkal támogathatjuk az ellenállóképességet és a helyes baktérium arányt. Kolonhidroterápia segítségével kimoshatjuk a kóros baktériumok milliárdjait a bélflórából. Számtalan gyógynövény létezik, mint fokhagyma, aloe vera, édesgyökér, kakukkfű, olajfalevél, teafa, lapacho stb. , melyek antibakteriális, de nem káros hatásúak. Mások ellenállóképességet erősítik, mint a sédkenderfű, echinacea, kőhárs, ökörfarkkóró stb.. A pro és prebiotikumok segítségével újra jó baktériumokat vihetünk az emésztőrendszerbe. A bőséges folyadék fogyasztása, nagy dózisú antioxidánsok szedése, illóolajok használata, izzasztókúrák, pakolások, mozgásprogramok mind segíthetnek a gyulladás helyétől és természetétől függően.

Összefoglalás

Az antibiotikumok felelőtlen használatának kora lejárt. Ma már tudjuk, hogy minden felesleges antibiotikumhasználat fokozza a magam és embertársaim megbetegedésének veszélyét. Nincs újabb még csodásabb gyógyszer, ami azt is megoldja, csak a legcsodásabb testünk, mely legyöngítjük tehetetlen, ha minden segítséget megkap, akkor az esetek többségében elboldogul egyedül is a bajjal. Mint láthatjuk az olyan agrár és élelmiszeripari csalások, mint a hústermelés, tovább rontja a bajokat, nem csak mert a hús egészségtelen, hanem mert hozzásegít a csillapíthatatlan bakteriális antibiotikumrezisztenciához. Egyszerű, egészséges élet, magas szintű – és nem feltétlenül mindig tudományos – gondolkodás, erre van szüksége mindenkinek, az orvosnak is!

Felhasználva a nol.hu és a hirek-erdekessegek.blogspot információi

The post Baktériumok nyerésre állnak az antibiotikumok ellen appeared first on dr. Tamasi József.

A nap süt, az ablakok tárva-nyitva, mindenki élvezi a jó időt és a szabadságot. Első pillantásra úgy tűnik, ebben a nagy melegben senkit sem fenyeget a megfázás veszélye. Pedig bár közel sem olyan gyakran, mint a téli hónapokban, nyáron is könnyen elkaphatunk egy kiadós megfázást, mivel ezt a betegséget is vírusok okozzák. A felnőttek átlagosan 2-4 alkalommal fáznak meg évente, a gyerekek pedig 6-8 megfázásos betegségen esnek át egy év alatt. Ez pedig rengeteg időkiesést jelent, a kellemetlen tünetekről nem is beszélve.
Számtalan olyan vírusfaj létezik, ami megfázást okozhat. Ilyenek a rhino-, a corona-, valamint a parainfluenza-vírusok, amelyek felső légúti megbetegedés formájában jelentkeznek, főként a téli hónapokban. Vannak azonban olyan vírusok, amik nyáron is aktívak. Ilyenek az enterovírusok, amelyek gyakran sokrétű és hosszan tartó tüneteket okoznak,, köhögés és tüsszentés útján, valamint a széklettel való találkozással terjednek. Szerencsére az utóbbin már egy alapos kézmosás is segíthet. A enterovírus a megfázásra jellemző hagyományos tünetek (csöpögő orr, köhögés, fejfájás, hőemelkedés, könnyezés) mellett olyan komolyabb problémákat is okozhat, mint a hasmenés, a torokfájás, valamint a kiütések megjelenése.

Mire kell tehát odafigyelnünk a nyári megfázással kapcsolatban?

A téli vírusok okozta betegségek általában egy-két napra ledöntenek a lábunkról, de utána pár nap alatt tünetmentesen gyógyulnak. A nyári megfázás azonban sokkal tovább is eltarthat. Ha a megfázás valóban nagyon makacs formában jelentkezik, érdemes kivizsgáltatni magunkat, mert ilyenkor lehet, hogy egy allergiás megbetegedés, vagy bakteriális felülfertőzés is szerepet játszik a tünetek kialakulásában.

Az allergiát főleg a száj-, szem- és torokviszketésről lehet felismerni. Alapvetően mindkettő gyulladás és előfeltétele a bél baktériumflórájának megváltozása, táplálkozási hibák (kevés folyadékfogyasztás, túlzottan sok fehérje, vagy szénhidrát tartalmú étel fogyasztása).

Az elhúzódó tünetek, a láz megjelenése, a fájdalmas torokfájás, valamint a rendkívüli fejfájás minden esetben intő jelek,  a vírusokat nem érdekli, milyen évszak van, tehát nyáron is ugyanúgy ágynak dönthetnek, mint a legnagyobb hidegben.

Mit lehet tenni?

Javaslom a néhány napos könnyű diétát (állati termék és gabona mentesen, főként nyers ételeket és burgonyát), gyógyteák, mint pl. fűzfakéreg, legyezőfű, bodza, kőhárs, citromfű, kakukkfű fogyasztását, probiotikumok és nagy adagú antioxidánsok szedését (pl. C és E vitamin, valamint cink). Kerüljük a fagylaltot, a klímaberendezést, a ventillátorokat, az éjszakázást! Ha a folyamat elhúzódik, akkor szükség lehet orvosi tanácsra, de antibiotikumra a legritkább esetben. Ezért inkább a természetgyógyászatban is jártas orvos segítsége tanácsos.

[learn_more caption=”medipress”]Forrás: Medipress hírszolgálat[/learn_more]

The post A nyári megfázás sokszor súlyosabb appeared first on dr. Tamasi József.