Mindenki ismeri a példát: a sörös üveg félig van. Van, aki ezt úgy interpretálja, hogy sajnos a fele már nincs és dühöng, van olyan, aki pedig úgy, hogy de jó, még a fele megvan és boldog.

Clinical Psychological Science nevű újságban megjelent egy olyan írás, mely szerint a vizsgálatba bevont 103 pár egyik tagjának döntéseit befolyásolta az, hogy a pár másik tagjának bizonyos eseményekről pozitív, vagy negatív gondolat jutott-e eszébe. A cikk szerint a döntéseinket, az életvitelünket, a változásinkat, befolyásolják a környezetünkből ránk ható negatív, vagy pozitív gondolatok, valamint, hogy ezek révén még akár idős korban is képesek vagyunk jó, vagy rossz irányba változni.

A kimondott szó, gondolat felelősség. Hat nem csak magam, hanem a környezetem egészségére is. A helyzet adott, a helyzetben való viselkedés és gondolkodás szabad. Ami jön fogadjátok, ami megy engedjétek. Ez egy keleti gondolat.

Leggyakoribb egészségügyi kihatás, hogy a negatív gondolatok depressziót, pszichoszomatikus betegségeket (bélgyulladást, bőrgyulladást, fekélyt, asztmát stb.) válthatnak ki. A pozitív gondolatok pedig fokozzák a kreativitást, a teljesítőképességet, az erőnlétet, az aktivitást, a gyógyulási folyamatokat, egyáltalán a boldogságérzetet. A komplementer medicina csakis a pozitív gondolatokat tudja alkalmazni a gyógyítás érdekében.

Rajta kell kapjuk magunkat a negatív gondolatokon és azokon lehetőség szerint változtatnunk kell:  erőszakot tartalmazó, sértő, kritikus, kételkedő, irigykedő, haragos gondolatok, stb.

A pozitív gondolatok pedig gyógyulást támogatják: bizalomról szóló, szeretetet sugárzó, megbocsátó, önzetlenséget, nyitottságot sugárzó gondolatok stb.

Mit tegyünk tehát? Néhány egyszerű ötlet, meditáció a pozitív gondolatok fejlesztésére.

Gyakorlom azt, hogy a rám váró eseményeknek milyen pozitív kimenetele lehet. Ezt vizionálom gyakran és valóban gyakoribbak a pozitív kimenetelű események.

Nem adom fel a céljaimat könnyen, összefoglalom, hogy hogyan vagyok képes bármit elérni.

Akkor is mosolyt küldök, ha mások morcosak.

A problémákra, legyenek akár milyen nagynak tűnők, kihívásokként tekintek.

Az élet egyedi csodája vagyok, mint mindenki más, nekem is megvannak a saját értékeim.

A nehéz helyzetekben, krízisekben sokszor külső tanácsadó, pozitív gondolkodáshoz értő pszichológus, vagy orvos tanácsa lehet szükséges.  A gyógyulás folyamatához ez legalább annyira fontos, mint hogy mit eszünk, mennyit mozgunk és hogy a fogainkat rendbeszedetjük-e.

„A pozitív gondolkodás nem azt jelenti, hogy rózsaszínű szemüveget hordunk, és úgy teszünk, mintha minden a legnagyobb rendben volna. A „positum” latin szó jelentése: az, ami van. Pozitívnak lenni tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál, és nekem segít, még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Elfogadjuk, ami van, és aztán továbblépünk.” Kurt Tepperwein

The post Pozitív és negatív gondolatok appeared first on dr. Tamasi József.

Mindenki többet szeretne belőle, dehát az időt nem lehet bányászni, megépíteni vagy szintetizálni. Rosszabb a helyzet mint a kőolaj esetén, hiszen itt nincs még felfedezhető új helyettesítő forrás, alternatív „tüzelőanyag” sem. Az idő a legkevésbé megújítható nyersanyagunk.

A huszadik, majd a huszonegyedik század emberének az életébe az idő problematikája mélyen, egyoldalúan belevésődött. Mi magyarok tipusosan nehezen gazdálkodunk az idővel:  három műszakos munkarendben dolgozunk vagy gyakran a második munkahely megkívánta időt próbáljuk belepaszírozni az egyébként nem tágítható 24 órába. Gyakoriak az olyan közlekedési balesetek, melyek az idővel való versenyfutás nyomán alakulnak ki. A családra, a pihenésre fordított idő már csupán percekben mérhető, ami persze újra csak bajokat szül lélekben és testben. Időt próbálunk megtakarítani a fax, az internet, a mobiltelefon, a gépkocsi segítségével, ezért éjjel nappal küzdünk, hogy megvásárolhassuk, majd fenntarthassuk. Ha még így sem jutunk elég időhöz, akkor kevesebbet alszunk. A mai ember krónikusan kialvatlan. Az idő, vagy talán helyesebb az idővel való helyes bánás meghatározza egészségünket.

Tudták ezt már sok ezer évvel ezelőtt az indiaiak, a kínaiak és a tibetiek is, mégha nem is ismerték a mobiltelefont, vagy a számítógépet. A világ ókori bölcsei, de manapság a modern tudomány is egyre többet foglalkozik a biolgóiai időjelzőkkel, és a természet ritmusának összefüggéseivel. Úgy tűnik egy sor bonyolult óra működik bennünk, melyek működését és összhangját helyes életmóddal és beavatkozásokkal támogatni kell, de ellenkezőleg ezen odafigyelés és támogatás hiányában hamar elronthatók, az egyensúly felborítható.

 Pacsirták és baglyok

Vegyünk egy családot az alap biológiai ritmus tanulmányozása céljából. A pacsirta tipusú apa testhőmérséklete a Nappal együtt korán felemelkedik. Az intellektuális képessége több órával az anya előtt a legmagasabbra jut, viszont kora délutáni órákban elkezd csökkenni. Ha ő megpróbálna este dolgozni, a feleségével ellentétben a szervezete jóval több stresszhormont választana ki. A bagoly tipusú anya viszont reggel tovább kell aludjon, testhőmérséklete jóval lassabban nő és valamikor este éri a tetőpontját, hogy alkalmassá tegye őt a késő éjszakai munkára is. Legszívesebben egy 26 órás biolgóiai ritmus szerint élné az életét. A tinédzser lányuk ritmusa kezdetben ezzel teljesen egybevág, viszont az idő múlásával 27 majd 28 órára növekvő ciklus szerint éli az életét. Ezzel a szervezete kizökken a 24 órás ritmusból és mint minden e korosztálybéli, igényli, hogy hétvégén akár délig aludva szervezete utolérje újra a normális ritmus indulópontját. A fiuk genetikusan az anya bagoly természetét örökölte. Sportol és a tipusából adódóan teljesítménye tetőfokát este képes elérni. Sztár sportoló valószínűleg akkor lehetne, ha a versenyeket késő este rendeznék. A pacsirtaságunkat vagy bagolyságunkat genetikusan örököljük, a gyerek vagy egyik szülőre vagy a kettejük kombinációjára képes hasonlítani. A legtöbb házaspár ritmusa egymás tudatalatti választása alapján egybeesik, extrém esetben ezonban teljesen különbözhet. A kor előrehaladtával legtöbbünk ritmusa a pacsirtáéra kezd hasonlítani. Ezért az idős emberek korábban mennek aludni, viszont korábban ébrednek, így a házaspárok különbözőségei is csökkennek.

Testünk zeneháza

Az alvás ébrenlét ritmusa csak egy alkatrész azon sok belső óra közül, amely meghatározza biolgóiai működésünket.  Más órák megmondják, hogy mikor érezzük magunkat éhesnek és mikor szomjasnak, vagy mikor érezzük legjobban az illatokat, mikor halljuk meg legjobban a hangokat, mikor lép fel az allergiánk,  az izületi fájdalmunk, vagy a gyomorpanaszunk, vagy mikor tudjuk legkönnybebben a testsúlyunkat csökkenteni.  Belső órája van az egyes szervek legerőteljesebb működésének, a kiválasztás idejének, a közérzet változásainknak. Egyes ritmusok, mint például a hőmérsékletszabályzás az egész testünkre hatnak, míg mások csak egy kisebb részére, mint a sejtosztódás, vagy a légzés ritmusának változása. A kronobiológia már több száz ritmust ismer és számuk nap mint nap gyarapszik. Szinte már az a csoda, ha valamely biológiai vagy természeti jelenségnek nincs valamilyen jól meghatározható ritmusa. Ezek kezdőpontjai a legkülönbözőbb kombinációkban találkoznak egymással és egy hatalmas és bonyolult zeneházat alkotnak, ahol minden zenekar látszólag különböző darabokat más más ritmusban játszik ugyan, mégis valami csodás szervezettség folytán bizonyos időpontokban bizonyos szobák egyszerre tartanak pihenőt.

Indiai megközelítés

Az ájurvéda egészen részletesen és pontosan foglalkozik a biológiai ritmusokkal.

„ A test és a lélek betegségeinek okai háromszorosak: az idő, a felismerés, és az érzéktárgyak hibás, hiányzó vagy túlzott alkalmazása.” (Caraka samhita 54)

A dosák – tehát az élő szervezetet a természet rendjéhez igazító erők – a napi ritmuson belül 4 óránként váltják egymást, vagyis minden dosa napi kétszer kerül sorra.

1 ciklus

6 – 10 óráig                            kapha

10-14 óráig                             pitta

14-18 óráig                             vata

2. ciklus

18 – 22 óráig                          kapha

22 – 02 óráig                          pitta

02 – 06 óráig                          vata

Az ájurvéda szerint az egészséges élet feltétele, hogy életmódunkat a dosák napi változásához igazítsuk, ezt a módszert Dinacarya Adhyaya-nak hívják. Legjobb még  a vata fázisban, tehát hat óra előtt felkelni, mert a vata mozgékonysága, aktivitása szabja akkor meg az egész napi eredményességet, vitalitást. Viszont aki a kapha fázisban – tehát 6 után – kel fel, az egész nap ólmosan fáradtnak érezheti magát, táskásak lehetnek a szemei és fáradtak a vádlijai.

A napi ritmus támogatása

A reggeli kiválasztás ritmus  beindítását legjobban egy pohár forró víz elfogysztásával mozdíthatjuk elő. Leginkább a nimfa kérgével mosnak fogat az ájurvéda szellemében, majd gyógynövényekből készült fogporokat használnak a fog és a fogíny erősítésére, lehúzzák a lepedéket a nyelvről. A nem megfelelő ritmusban, tehát este túl későn elfogyasztott táplálék sárga vastag lepedéket képezhet a nyelven. Reggel a kapha időszakban többet váladékozik az orr, a garat, melyet az orrnyálkahártya alapos vizes, majd olajos (például szezámolajos)  kezelésével támogathatunk. Ezután következhet az olajos öblögetés: szájunkba kevés olajat veszünk, majd néhány percig jól megforgatjuk a fogak között, a nyelven és a garatig leengedjük. Az ájurvéda a bőr természetes ritmusának beindításához a zuhanyzás előtt olajos masszázst javasol, kivéve a kapha tipusúaknak, akik inkább száraz ledörzsölést alkalmazzonak. Hajmosást is jó, ha olajos bedörzsölés előzi meg egy órával a zuhanyzás előtt. Az ájurvéda alapján nem használnak sampont, hanem növényi porokat például az Acacia concinna nevű akác féleségből, vagy egy bizonyos babfajtából. Talán sokan látták már az indiaiak erős és fényes hajállapotát. Praxisunkban az utóbbi időben egyre gyakoribb problémát jelent a hajhullással küzdő betegek nagy száma. Tudni kell, hogy a hajhagymák pusztulásának és újraképződésének is van egy biológiai ritmusa, mely megengedi bizonyos mértékig a hajhullást, de rossz emésztőrendszeri állapotok, valamint az étkezési ritmus teljes felborulása következtében ez a ritmus felborul. Viszont megfelelő kezeléssel és szorgalommal helyreállítható és a haj sűrűsége növekedhet is.

 Testi gyakorlatok

A testi gyakorlatok végzésére a legalkalmasabb időpont a napfelkelte utáni időszak és a naplemente környéki időszak. A keleti tanítások szerint a mozgás ezen időszakokban jó ha olyan mértékű, amelynél még nem válik szükségessé a szájon át történő légzés. E gyakorlatok legyenek azok jóga, csikung, vagy más erőgyakorlatok jó ha légzésgyakorlással és némi meditációval egészülnek ki.

Az étkezés

A Kapha tipusúak reggelire inkább gyümölcsöt, leveket, és teát fogyaszthatnak. A Vata tipusúak könnyű reggelit, a Pitta tipusúak viszont nehezebbeket is reggelizhetnek. Ha a déli étkezés súlyossága nem megfelelő az illető emésztési tüzének (agni), akkor a délutáni vata periódus ereje vesztett lesz. Az ilyen étkezés után legszívesebben mindenki aludna egyet, amire többnyire nincs módja, ezért újabb stressznek teszi ki a szervezetét. Fokozza az agnit az ebéd utáni rövid séta, a déli relaxáció. A vacsora is jó, ha még a vata periódusban következik be, de mindenkép lehetőség szerint legyen könnyű, ami megfelelhet a hat órától következő kapha fázis nehézkes folyamatainak is. Különösen figyeljenek a kapha típusúak az esti könnyű étkezésre. Minden amit a szervezet rosszul emészt meg, az salakképződéshez vezet, ez rossz alvást és az anyagcsere folyamatok nehézkessé válását okozza.

A kínai megközelítés

A kínai medicina is ismeri a napi ritmus jelentőségét. A kínai szervóra értelmében 2 óránként más és más szerv illetve a hozzá tartozó meridián (energiavezeték) rendelkezik a legnagyobb aktivitással. Ez a periódus jelenti egyben az adott szerv optimális befolyásolási lehetőségét is. A szervóra mindenkori aktivitási zónájával szemben található az a zóna, melytől a legtöbb energiát veszi el az épp aktiv zónához tartozó szerv. Ezért a megfelelő időpontban a szemben levő zóna szerve a legsérülékenyebb. A kínai óra értelmében jó ha reggel öt és hét óra között kerül sor a székletürítésre, ha 7-9 óra között fogyasztjuk el a reggelinket és nem jó a késői étkezés. A kínai öt elemtan és a klimatikus tényezők alapján számítják a kínai bioritmust, mely meghatározza azt is, hogy a nap mely időpontjában mely szervnek van energia hiánya, vagy többlete.

Columbus, mint bioritmus felfedező

1492 október 11-én este tíz óra tájban Christopher Columbus miközben a szárazföld közeledtét kémlelte fényt észlelt a horizonton. Úgy gondolta, hogy szárazföld kell legyen, hiszen egész nap szárazföldi madarak röpködtek a hajójára pihenni. A fény azonban hol erősebb, hol gyengébb volt és úgy nézett ki mint egy pislákoló gyertyafény. A jelenség nem a szárazföld fénye volt, csak később a kötelékhez tartozó gyorsabb másik hajójának egyik tengerésze látta meg a tényleges szárazföldet.  Mint utólag tudjuk, Columbus a világító tengeri Paoloférgek nászának a szexuális váladékát látta, melyet csupán minden hónapban egyszer a Hold negyedik negyedbe lépésekor éjjel a Hold feljövetele előtt pontosan egy órával választanak ki. 1492 október 11-én ez az éjszaka volt. Csak ötszáz évvel később igazolták tengeri biológusok a természet ritmusából adódó ezen érdekes jelenséget. Az élővilág belső biológiai órái felettébb érdekes jelenségeket produkálnak, legyen az akár egy kukac, egy madár vagy egy ember jelzőrendszere. Az ember azonban természetellenes életmódja és testi-lelki jelenségeinek tompult érzékelése következtében igen keveset észlel a saját bioritmusából, így a ritmus egyszerű eszközökkel, háziszerekkel, terápiás módszerekkel történő támogatása is háttérbe szorul.

 Az órák hierarchiája

Alapvetően három fő óratipus „ketyeg” bennünk, melyek azután egyenként további altipusokként osztályozhatók. E három az ultradián, a cirkadián és az infradián. Az ultradián olyan egységeket mér, melyek időtartama rövidebb, mint egy nap. Ezek az időtartamok a milliszekundumtól több óráig terjedhetnek. Az idegsejtek aktivitási ritmusa néhány milliszekundum, míg az alávási ciklusaink változásai 90 percek alatt következnek be. A kronobiológusok feltételezik, hogy egyes kis órák nagyobbakat indítanak el illetve fordítva, nagyobb órák bizonyos találkozási pontokban kis órákat aktivizálnak.

A circadián periódusok nagyjából megfelelnek a 24 órás időtartamnak. Ennek gyakran megfelel az alvás-ébrenlét periódus (nem mindig!). További cirkadián példa bizonyos  fájdalmak fellépése, időbecslési képességünk alakulása, vagy az időpontok, melyekben az alkohol a legkárosabban tud hatni.

A harmadik ultradián tipushoz a napi ritmusnál hosszabb jelenségek tartoznak. Ilyen a nők menstruációs ciklusa, a holdfázis megszabta ritmusok, a testsúlyszabályzás és az aluszékonyság változása. A leghosszabb periódus természetesen az egész élet, bár mi itt Európában úgy tudjuk, hogy ebből csak egy van és ilyen formában nem ismétlődik. Mégis ez a leghosszabbb periódus megszab sok rövidebb ciklust. A húszéves testhőmérséklet szabályzása nem lenne normális egy nyolc éves számára, vagy egy harmincéves nem aludhat annyit mint egy csecsemő, mert az már kóros aluszékonyságnak számítana.

Időgép

Az emberben számtalan különböző nagyságú óra nagyon-nagyon sok ponton kapcsolódik egymáshoz és képez egy bonyolult időgépet. Az időgép a természet ritmusaihoz is kapcsolódik, hiszen végeztek kisérleteket arra, hogy ha mesterséges módon megváltoztatják a világosság és sötétség idejének hosszúságát, vagyis az embert elizolálják a környezetétől, akkor a belső órák mintegy áthangolják magukat és alkalmazkodnak a hosszabb napokhoz. Kétségtelen az is, hogy nem ismerjük valamennyi óránkat, melyekről tudunk azt sem mindig értjük. Mindenesetre a bioritmusról már olyan nyilvánvaló összefüggésekkel is rendelkezünk, hogy ha tudósok izolálnának bennünket és vizsgálnák a bennünk lakozó órákat, talán még a ketyegés is hallható lenne.

További napi ritmusok

A leggyorsabb ritmusok tudomásunk szerint az idegi ritmusok, melyek az agy százmilliárdnyi idegsejtjéből kikerült impulzusok nyomán indulnak el. Ezek szó szerint gondolat gyorsaságúak, az EEG vizsgálatok tanusága szerint másodpercenként 8-12  hullámot bocsát ki az agy, leglassabban reggel, gyorsabban a sötétség beálltakor, majd legyorsabban alvás közben. A légzés, a szívműködés, az evés ritmusa megfogható, meghallható. A bélrendszerünk izomzata egy percenként húzódik össze, míg a gyomor lentebbi bélszakaszokat aktiváló mozgása három percenként következik be. Genetikusok már találtak olyan géneket, melyeket beépítve 60 másodperces „órákat” tudnak létrehozni. A vérnyomás délután megemelkedik még akkor is, ha egyébként leülünk és meditálunk, a gépkocsivezetési képesség hajnalban a legrosszabb még akkor is, ha előtte hideg vízzel lezuhanyoztunk, rágógumit rágunk, rádiót bekapcsolunk és előtte dupla kávét ittunk. A befőttes üvegek vákumzáró fedelét 14 óra tájban tudjuk a legerősebben lecsavarni és nem este, legyünk bármilyen edzettek és izmosak. A biológiai ciklusok bármit teszünk is csúcspontokat és mélypontokat érnek el mindennapjainkban. Azt mondhatjuk, hogy az „óráink” hatásának ez a hullámzása az élet egyik legfontosabb alapja, mert ha e ritmusosság megszűnik, akkor betegség vagy a halál áll be. Feladatunk nem a mélypontok elkerülése, hanem a hullámzáshoz igazított támogató életmód kialakítása, időnként terápiás, öngyógyító praktikák alkalmazása a helyes ritmus beállítására.

A biológiai ritumosok vizsgálata

A biológiai belső óráink működése időnként sérülhet, összahangoltságuk elcsúszhat, mely hosszú távon testi lelki betegségekhez vezethet. Hogy történt-e és ha igen hol, mely ponton károsodott a belső óránk működése hozzáértő szakemberek és bonyolult vizsgálati módszerek segítségével fedezhető fel. A biológiai ritmusok egy része felfedezhető önmagunk megfigyelései alapján, mint légzés, menstruációs ciklus, betegségtünetek megjelenése. Más része csak az orvos által vizsgálható, olyanok mint szívritmus, idegsejtek ritmusa, emésztőrendszer izomműködése, hormonális ritmus, véralkotók koncentrációjának változása. Vannak olyan vizsgálatok is, melyeket csak természetgyógyászati rendelőkben vizsgálják úgy mint a kínai meridiánok energetikai ritmusa, az ájurvéda dosáinak váltakozása, a szervezet születéshez viszonyított bioritmusának számítása. Az egyéni bioritmus felmérésére egy komplex vizsgálat alkalmas, melyet a nap három különböző időpontjában végzünk el és utána komplex módon orvosi és természetgyógyászati kiértékelést készítünk. Az így elkészített bioritmus diagnosztika szolgál a terápiás terv elkészítéséhez alapul.

Terápiás lehetőségek

A napi ritmusunk legfőbb szabályzója az alvásunk időpontja és hosszúsága. Nagy fontosságú azonban az indiai dosáknak és a napon belüli ritmusnak megfelelő táplálkozás, a mozgásprogram, a napközben megfelelő időpontokban kivitelezett relaxáció. A bioritmus javítható akupunktúrával, salaktalanítással. A bioritmusról több információt szakemberektől kaphatunk, a legfontosabb azonban a bioritmusunk szerinti élet szándékának kifejlesztése, a gondolat miszerint az éjszaka élt nappal, a rendszertelen táplálkozás előbb utóbb bajt okozhat. Viszont a ritmusunk megtalálása a természet bölcsességére való rácsodálkozás felismerését és egészségünk visszaállítását jelentheti.

The post Ritmusok harmóniája appeared first on dr. Tamasi József.

Az a természetes képessége csak kevés embernek van meg, hogy egyszerűen elengedje magát, megszabaduljon feszültségeitől és nyugalmat nyerjen.

Minden korban voltak lazítási eljárások. Ezek azon az évezredek óta nemzedékről nemzedékre szálló tudáson alapulnak, hogy az élet ritmikus folyamatok sorozata: légzésünkkel levegő áramlik be és ki, a szívünk szabályos ütemben ver, ébrenlét és alvás váltják egymást.

A modern életvitelből mintha kiveszett volna sok hagyományos lazítási mód.

Az élet üteme egészében felgyorsult, s ez felkészületlenül érte a XXI. század emberét.

A lazítás hiánya betegségekhez vezet

A felhalmozódó stresszt hatékonyan levezetni sokan nem tudják, így az kerülő utakon tör  a felszínre: alvászavarok, állandó belső feszültség, pánikbetegség, testi (pszichoszomatikus) betegségek, alkoholizmus formájában. A vegetatív idegrendszer úgynevezett szimpatikus oldala túlzott aktivitása miatt izzadékonyság, kimerültség lép fel. Az emésztési zavarok döntő többségének is a rossz ellazulási képesség az oka. Az emésztési zavarok, salakanyagok felszaporodásai pedig szinte valamennyi krónikus betegség kialakulásában szerepet játszanak.

Az autogén tréninget bárki megtanulhatja

Az autogén tréning olyan módszer, melynek segítségével megtanulhatjuk uralni saját testünket, vegetatív idegrendszerünket. Rendszeres gyakorlással bárki számára elsajátítható  ez az eljárás, mellyel önerőből szabályozhatjuk testünket, oldhatjuk szorongásainkat.

Célja, hogy megtanuljunk önállóan ellazulni.

Az autogén tréning segítségével olyan szervek válnak elérhetővé, melyek különben az akarat számára nem hozzáférhetők.

Mikor alkalmazható

Ezt a relaxációs technikát főleg olyan betegségek és panaszok esetén alkalmazzuk, melyek összefüggnek a stresszel,  a feszültséggel, a kimerültséggel,  a fájdalmakkal és a szorongással. Valamennyi pszichoszomatikus betegség, mint fekély, allergia, asztma, vérnyomásbetegség, stb. idetartozik. Az emésztőrendszeri panaszokat is sokszor relaxációval kezeljük.

Szülésre való felkészülésnél segíthet  a feszültségek és félelmek leépítésében.

Önnek kell-e relaxálnia?

A legtöbb ember érzi, hogy feszült és szüksége lenne relaxációra, de ha Ön nem érezné, akkor javasoljuk a Voll féle elektorakupunktúrás vizsgálatom elvégzését, mert annak segítségével egyszerűen, gyorsan és objektíven kimutatható a feszült állapot következménye.

A tréning technikája és oktatása

Maga  a gyakorlat fekve vagy ülve történik. Hat lépcsőből álló folyamat. Minden egyes lépcső a vegetatív idegrendszer egy alapvető szintjének harmonizálását segíti elő. Ezeket a lépcsőket egy-egy hétig gyakorolja heti egyszeri foglalkozás után. További két alkalom a személyes módszer kialakítását szolgálja.

Lehetőség egy önmagunk megnyugtatását elősegítő eszköz elsajátítására. Az ellazult test és lélek utat enged a szervezet öngyógyító erői számára. Elősegíti a pihentető alvást, sőt, maga a gyakorlat hatása felér egy óra nyugodt alvással.

Az autogén tréning akár egy zsúfolt munkanap közepén is néhány perc alatt megkönnyebbedést és feloldódást hozhat a gyakorlott tréningező számára.

The post Bevezetés az autogén tréning terápiába appeared first on dr. Tamasi József.

Általános instrukciók

Mielőtt hozzáfog, olvassa el írásom a módszer elméleti hátteréről.

Vegyen fel egy kényelmes pozíciót, például háton fekvőt, vagy egy háttámlás széken ülőt!

Lazítsa meg derékszíját, kényelmetlen ruháit!

Takarózzon be egy könnyű pléddel! Fontos, hogy ne fázzon!

Lehetőleg egy csendes, zárt helyen gyakoroljon, de ne számítson néma környezetre és ha közben nem várt zajok, hangok hallatszanának, akkor se zavartassa magát, fogadja el normálisnak!

A gyakorlat megkezdése előtt krákogjon, köhögjön, sóhajtson! Kényelmes legyen a póz!

Fontos, hogy a formulákat magában ismételje szájmozgás nélkül! Próbálja elképzelni azt, amiről épp szó van! Ha valahol érzi annak megvalósulását, akkor figyeljen oda és az érzet ki fog terjedni!

Semmit ne akarjon, ne változtasson, csak figyeljen passzívan, esetleg képzelje el, amiről épp szó van! Ha nincs érzet, ne törődjön vele, figyeljen tovább türelmesen, valahol meg fog jönni előbb utóbb!

A gyakorlat végén mindig nyújtózkodjon intenzíven!

Formulák

Átadom magam a pihenésnek

Hagyom magam ellazulni 

Teljesen elengedem magam

Mindkét karom elnehezedik, karizmaim ellazulnak

Lábaim is elnehezednek, lábizmaim ellazulnak

Egész testem elnehezedik, minden izmom ellazul.

Testemet a Föld nagy erővel vonza, szinte belesüpped a talajba

Nyugodt vagyok teljesen nyugodt, nyugalom áraszt el teljes nyugalom

Mindkét karom felmelegedik

Lábaim is felmelegednek

Egész testemben szétárad a meleg

Testem mint egy meleg massza lazán, lágyan puhán pihen

Nyugodtan lélegzem.

Egész testem lélegzik, minden sejtem lélegzik

Szívem nyugodtan dobog

Hasi szervek erei kitágulnak, hasi szervek izmai ellazulnak

Homlokom kellemesen hűvös

A gyakorlat végeztével nyújtózkodjon erőteljesen! Dörzsölje össze a két tenyerét és helyezze az arcára! Maszírozza meg az arcát, majd nyissa ki a szemét! 

The post Autogén tréning bázisformulák és instrukciók appeared first on dr. Tamasi József.

Aki járt egyetemre, főiskolára és rendszeresen vizsgázott, gyakorlatból tudja, hogy az a tanulás, amelyet csak vizsga előtt néhány nappal végzünk előzmény nélkül nagyon csekély hatékonyságú és néhány nap múlva már szinte semmi nem marad belőle. Sokszor és sokan leírták, hogy a hagyományos osztálytermi órák, vagy akadémiai előadások (tehát az egyszeri hallgatás) megjegyzésének százalékos eredményessége nagyon csekély, 10% alatti. Ugyancsak nagyon keveset memorizálunk az egyszeri olvasással, vagy látással. Az ismétlések jelentősen javítják a memóriánkat. Vannak azonban emberek, akik könnyebben tanulnak hallás, mások látás, harmadik tapintás, testi érintkezés útján rögzíti legkönnyebben az információkat.

Tudományos vizsgálatok bizonyították, hogy a memória hanyatlása többnyire csak 65 év táján kezdődik, de ez is jelentősen továbbtolható, ha valaki fiatal korától folyamatosan edzi a memóriáját. Vagyis „élethosszig tanul” („longlife learning”).

Ezen túl azonban vannak egyszerű technikák, amelyek akár 30-40%-ra javítják a megjegyzést, különösen ha azokat kombináltan alkalmazzuk.

1. Élmény szerű tanulás

A játék, kirándulás, csapat vagy csoportélmény, tréning során szerzett ismeretek sokkal mélyebben és könnyebben vésődnek a memóriánkba. Az öröm, a sikerélmény segíti a tanulást.

2. Gyakorlattal történő tanulás

Ha miközben az elméletet tanuljuk, lépést tartunk az elmélet gyakorlatba ültetésével is, mozog a kezünk, vagy a lábunk is, rendre kipróbáljuk az elméletet a gyakorlatban, akkor az sokkal hatékonyabban memorizálódik.

3. Tanítva tanulás

Tudjuk, hogy a családban az idősebb testvérek intelligenciája a kicsik szükségszerű tanítása miatt mindig magasabb. Amikor néhány leckével hátrább levőket oktatunk, amikor cikket, vagy könyvet írunk, előadást tartunk, akkor magunk is sokat tanulunk. A professzor sorsa, hogy egyre okosabb lesz, mert nem csak kutat, tanul, munkáját végzi, hanem tanít is.

4. Salaktalanító kúra, nem megterhelő táplálkozás  közbeni tanulás

Ha a szervezet megszabadul a felesleges salakanyagoktól, az idegek és a test szöveteinek terheitől, de legalábbis nem terheljük az emésztőrendszert, akkor „az ész jobban fog”. Nem véletlen, hogy sok tudományos felfedezés is böjtölés közben született. A hús, tejtermék, tojás mentes, sok friss zöldséget tartalmazó étrend segíti a memória működését. Az agy működéséhez szükséges tápanyagokat nem akkor kell fogyasztani, mikor memorizálunk. Olyankor az emésztőrendszer elveszi az agytól a szükséges energiát, ezért csökkenti a hatékonyságot. A gabona, tojás, bab, bár sok az agy számára fontos anyagot tartalmazhat, de ha ezeket tanulás idején fogyasztjuk, akkor fáradtabbak leszünk.

5. Elegendő mozgás melletti tanulás

A memória sokkal inkább működik akkor, ha a test rendszeres edzésre van kényszerítve. A tanulási időszakokat megszakítják a mozgási időszakok, testedzés, futás, labdajáték.

6. Elegendő alvás melletti tanulás

A memóriánk túl fáradtan és túl sok pihenés mellett sem elég aktív. Ezért az alvás mennyiségét jól meg kell választani. Többnyire 6-8 óra alvás optimális, de az is jó módszer, ha az éjjeli alvás kicsit kevesebb és a napközbeni tanulást szakítja meg rövid 10-30 perces relaxáció, vagy alvás. A túl sok alvás többnyire tunyává teszi a memóriánkat is. Ismert az a tény is, hogy az emlékezet legfrissebb egy zavartalan éjszakai alvás után. Vagyis a szüneteket, pihenést igényli az agyunk a jobb memorizálás érdekében.

7. Hatékonyabb stresszkezelés

Fel kell mérni a fő stresszfaktorokat és azok kiegyensúlyozására, jelentőségének csökkentésére, vagy rossz hatásának redukálására kell lépéseket tegyünk. Például megkeresni a stressz helyzet pozitív oldalát, átértékelni a saját szerepemet a stresszszituációban, vízionálni a pozitív kimeneteleket.

8. Egyidőben több érdekeset tanuljon

Jó egyidejűleg több témát készen létben tartani, amit tanulhatunk. Nem jó, kizárólag egyetlen anyagon rágódni. Sőt kifejezetten kívánatos nagyon távoli anyagokat tanulni egyidejűleg. Az agyunk érdeklődése növelhető az ilyen trükkök segítségével. Ugyanakkor a csapongás sem jó. Egy-egy témakört elegendő mélységig kell kibontani.

9. Emlékeztesse magát a top érdeklődési köreire

Azt, ami minket érdekel sokkal inkább megjegyezzük. Ha egy téma távol áll az érdeklődésünktől, akkor keressük a kapcsolódást ahhoz, keressünk közvetítőket, hidakat, és próbáljunk így több pozitív érzést, érdeklődést kifejteni a téma iránt.

10. Természetes serkentőket, anyagokat használjon

A kávé legfeljebb annak segít, aki rendszeresen nem fogyasztja és a fáradtságát szeretné átmenetileg csökkenteni. Kávé helyett még mindig jobb a zöld tea. Ugyanakkor a Q10 vitamin, az NADH (Q1 vitamin), B vitaminok, C-vitamin, lecitin, omega 3, gingko biloba, guarana, ginzeng, ashwaganda, ásványi és nyomelemkészítmények fogyasztása, szedése az intenzív tanulási időszak alatt segít. Fontos a sok folyadékfogyasztás, a folyadék pedig tiszta, buborékmentes víz legyen.

11. Mentális tréningek, programok, technikák

Ahogyan a testnek szüksége van a napi fél óra állóképességi mozgásra, úgy az agyunknak is szüksége van a rendszeres agytréningre. Szakemberek szerint a napi 10 perc már segít. Ez lehet memória gyakorlat, sakk, társas memóriatréning stb. http://www.vizsgadrukk.hu/

12. Használjuk a jobb agyféltekénket is

Mindig jegyezzük fel álmainkat, ötleteinket, sziporkáinkat, ihletünket. Tartsunk mindig a közelben, éjszakára is valami erre rendszeresített füzetkét. Jó, ha szívesen rajzolunk, festünk, faragunk, vagy zenélünk. Ez nem csak kikapcsolódás, hanem segíti a teljes agyállományunk memória érdekében való működésbe hozását. Ugyancsak jó a könnyű, relaxáló, vagy klasszikus zene hallgatása is.

The post Memória: hatékony tanulás minden életkorban appeared first on dr. Tamasi József.