Fogszuvasodást csak cukor és fogmosás hiánya okozza?

Jelentős felfedezés volt az a vizsgálat, amikor egy a világtól elzárt himalájai faluban a lakosság fogainak jelentős részét egészségesnek találták, majd miután a sajtó felhívta a figyelmet erre a szenzációra és utakat építettek ehhez a kis faluhoz, ellátták a nyugati világ „áldása”-ival, élelmiszereivel őket, 5 éven belül a falu lakossága fogazatának állapota, mint egy bombatámadás elérte a nyugati világra jellemző megbetegedettség szintjét.

A fogszuvasodásról ma elfogadott teória szerint a fogak állapota leginkább a higiéniától függ, de hozzájárul a táplálkozás is. Vagyis, ha rendszeresen mossuk a fogainkat fluor tartalmú fogkrémekkel, használunk fogselymet, interdentális fogkefét, a fogínyre gyógynövényes szájvizeket,kerüljük az édességek gyakori fogyasztását, akkor elkerülhetjük a fogak megbetegedését. Kétségtelenül csökken a betegségek előfordulása, ugyanakkor ellentmondásos, hogy bizonyos elhanyagoltabb lakossági csoportokban, ahol a szájhigiénére kevésbé figyelnek, vagy fogukat még nem mosó gyerekeknél, ez az összefüggés nem igazolható mindig. Vannak a baktériumflóra változásának is hívei, akik szerint a száj nyálkahártyáján, fogászati lerakódásokban (plakkok) levő, savas közeget kedvelő kóros baktériumok a felelősek a szuvasodás megindulásáért (Streptococcus mutans). Aztán sokan állítják, hogy valójában a hiányos táplálkozás a felelős a fogszuvasodásért. Weston A Price odáig megy, hogy bizonyos mértékig a táplálkozás megváltoztatása képes a fogszuvasodást megállítani, esetleg visszafordítani. Természetesen ezt a nézetet nem csak a világ, de mi sem fogadjuk el, ugyanakkor véleményem szerint is kétségtelen, hogy a táplálkozás nagyon erősen befolyásolja a fog és fogágy betegségeit.

Bár mindenki azt hiszi, hogy megfelelően táplálkozik, a fogak állapota objektív jelzője a táplálkozási vétségeknek.  A fogak állapota objektíven jelzi a helyes, vagy helytelen életmódot. A táplálkozás szabja meg a bélflórát, így  a szájflórát is és így közvetve a kóros baktériumok megjelenése is táplálkozásfüggő.  Tudjuk azt is, hogy a szervezetben a hibás életmód, táplálkozás miatt keletkező felesleges anyagok  többsége savas természetű, melyet a szervezetünk fémekkel, ásványokkal kapcsol össze, hogy semlegesítse és így neutrális sókat, salakanyagokat képez.  Ehhez a megszabadulási folyamathoz ásványokra, többek között kálciumra van szüksége, amelyet a csontokból és a fogakból vesz el, különösen ha nem áll elég rendelkezésre a táplálékból elegendő. A fog, vagy csont állományának a leépülését egy szokvány röntgen csak akkor képes mutatni, mikor már az a struktúra sűrűsége több mint 40%-al csökkent. Előtte csak indirekt jeleket, megelőző vizsgálatok képesek mutatni.

Az egyes szuvas fogak reflexológiai összefüggések alapján szervek betegségeire mutathatnak, az amalgámtömés, implantáció pedig bár a fogak és a rágás rendellenességeit megoldja, de az egész szervezet állapotának időnként nem kedvez, különösen, ha a páciens a táplálkozási szokásokat továbbra sem változtatja. A fogak tehát nem a szervezettől független üreg berendezései, hanem a szervezetben zajló folyamatok szerves részei, ahol semmi nem történik véletlenül.

[box type=”warning”] Felhívás

Keresem azokat a 25 évnél idősebb személyeket, akik fogai teljesen egészségesek, tehát nincs egyetlen tömésük, vagy kihúzott foguk, nincs fogágybetegségük (tehát fogínygyulladásuk, fogínysorvadásuk) sem. Ingyenes állapotfelmérést sötétlátóteres mikroszkópos vizsgálattal és táplálkozási tanácsadást ajánlok fel, hogy meg is tarthassák ezt az állapotot. Meg szeretném ismerni, hogy ki milyen életmóddal érte el ezt a kiváló egészségi helyzetet és szeretném az anonim adatokat mások javára feldolgozni. [/box]

Orvos válaszol rovatok kérdései között gyakran találkozom a következő kérdéskörrel:  „A fogínyem folyamatosan gyulladásban van. Próbáltam mindenféle szájvizet, sokszor szedtem antibiotikumot, de csak nem szűnik. Van-e természetes megoldása az ilyen fogászati bajnak?”

Táplálkozás és a fogak

A fogágy betegségei (paradontózis), csakúgy, mint a szuvasodás, pontos jelzői a szervezet – különösen az emésztőrendszer – állapotának.  A bélrendszerben mindig több kilogramnyi baktérium van, melynek összetétele függ a tápláléktól.  Sok édes, alkoholos, erjedő fogyasztása esetén eltolódhat erjesztő vagy rendszeres állati fehérje (hús, tejtermék, tojás)  rothasztó baktériumok irányába. Ez a flóraváltozás kihat az emésztőcsatorna egészére, beleértve a szájüreget is.  Ha a szájban főként szuvasodás jellemző, akkor többnyire erjesztő baktériumok szaporodtak túl, ha a fogíny gyulladása jellemző, akkor elsősorban a rothasztó flóra túlsúlya jellemző. Vagyis javaslom, hogy az állati termékeket kerülje konzekvensen, egyen sok friss növényi élelmiszert (salátákat, zöldségeket), fogyasszon mértékkel fűszereket, melyek fertőtlenítik a flórát (fokhagyma, vöröshagyma, torma, bors, csili, ánizs, kömény, koriander stb.) , egyen sok gyümölcsöt, rágjon alaposan, egyen teljes őrletű gabonákat, de elsősorban rizst, hajdinát, kölest, amarantot és ne egyen fehér tésztát, fehér kenyeret. Szedjen B vitaminokat, C vitaminokat, cinket.

Mindezek ellenére használja a gyógynövényes szájvizeket is, szedesse le a fogakról a plakkokat és törődjön alaposan a szájhigiénével is. Ha székrekedéses lenne, vagy a gyulladások nem múlnának, akkor kérjen további tanácsokat a komplementer medicina területén, mert a hosszabb ideig fennálló fogínygyulladás nyomán meglazulhatnak a fogak és akár azokat el is veszítheti, ami tovább rontja az emésztést. A gyulladások természetes módszerekkel szinte mindig megszüntethetők.

A fogak jelzik az egészségünk teljességének állapotát. Nem lehet egészséges az, akinek folyamatosan romló fogai és fogágya van. A testünk egy nyitott könyv, ha megtanuljuk olvasni, akkor még időben lehetőséget kapunk a korrekciókra.

The post A fog a fogorvosra tartozik? appeared first on dr. Tamasi József.

Mivel nem a hatóanyag mennyisége az érdekes, ezért nem használ a neurálterápia 2%-os lidocaint, vagy procaint, hanem csupán 1%-osat.  Az effektus sokkal inkább a korrekten kiválasztott kezelési helytől és módtól függ, mintsem a szer fajtájától vagy annak mennyiségétől. Tehát egy primér regulációs és „áthangoló” módszer és nem pusztán lokálanesztézia.  A hatást úgy képzelhetjük el, hogy a beszúrt helyi érzéstelenítő anyag az erek falára mindenütt rátekeredő idegfonatokra is hat, azok válaszadási vagy reagálási  képességét változtatja meg, ezért nem érzéstelenítést, hanem egy megváltozott reagálóképességet érünk el általa. Tehát a fájdalomcsillapitáson túl még sok más, krónikus probléma, funkciós zavar – gyakorlatilag szinte minden krónikus betegség – kiegészítő kezelésére is alkalmas. Tudatosan használja a neurálterápia ezeknek a helyi érzéstelenítő anyagoknak a gyulladáscsökkentő hatását is.

A neurálterápia ezért egy általános orvosi rendelőben a legszélesebb körben felhasználható kezelési mód az arra kiképzett orvosok számára. Gondos alkalmazása mellett minimális a kockázata, viszonylag könnyen elsajátítható és sokszor rendkívül hatásos módszer  azokban az esetekben is, melyek más, hagyományos  eszközzel már nem befolyásolhatók.

A neurálterápia hatását semmilyen más módszerrel nem pótolhatjuk. Nincs még egy olyan komplementer, vagy természetgyógyászati módszer, mellyel a régi hegeket, gócokat kikapcsolhatjuk, amivel a felborult fájdalomjelző működést helyreállíthatnánk, amivel a gerincszegmentumon belül általános áthangoló hatást hasonló eredményességgel elérhetnénk. Mikor használható eredményesen?

• a gyógyulást akadályozó nyilvánvalóan fizikális gócok esetén (fogászati gócok, műtéti hegg, krónikus gyulladások helye,sokszor begyulladt mandula vagy elvégzett mandulaműtét helye)
• gerincizületi blokádok, különösen ha manuálterápiás beavatkozás a kor, vagy a csontok állapota miatt nem végezhető
• salaktalanító módszerekkel, életmódváltással, más fizikális módszerekkel nem csillapítható fejfájások, nőgyógyászati panaszok esetén
• nem tisztázott fájdalmak, immungyengeség, krónikusan ismétlődő gyulladások esetén

Két történet, aminek köszönhető a neurálterápia felfedezése

1. Ferdinánd Huneke német orvos véletlenszerűen beadott egy addig csak helyi érzéstelenítésre használt procain tartalmú gyógyszert (Atophanyl) intravénásan, ami egy csapásra megszüntette a beteg addig csillapíthatatlan migrénes fejfájását. A hatást másik betegnél újra tapasztalta, amikor annak nehezen tapintható vénáját nem találta meg pontosan és a véna mellé is injekciózta. A gyógyszert Huneke előtt tilos volt másként alkalmazni, mint izomba. Ferdinánd Huneke orvostörténeti érdeme, hogy nem ment el ezen „véletlenek” mellett, hanem felismerte, az orvosi gondolkodásba rendezte. Felismerte, hogy a helyi érzéstelenítők hatása ezesetben nem gyógyszertani hatás, hanem az erek falán  tekergő vegetatív idegrendszer áthangoló hatásának eredménye.

2. A másik történet 1940-ből származik, amikor ismét Ferdinánd Huneke egyik nőbetegét a neurálterápia akkor már ismert szabályai szerint kezelte súlyos vállfájdalmai miatt. A tünetek nem javultak, ezért a kezeléssel felhagyott. Később ugyanez a páciens a lábszárán levő csontvelőgyulladásból visszamaradt hegg miatt kereste fel Hunekét, mert az újra begyulladt és nagy fájdalmat okozott. Huneke a terápiás lokálanesztézia szabályai szerint a heget is beinjekciózta prokainnal. A nő felállt és rendkívül meglepetten tapasztalta, hogy a vállfájdalma az injekciózás megtörténtekor  hirtelen megszűnt. A meglepő jelenséget Huneke „sekunden phenomennak” vagy magyarul „másodperc  jelenség”-nek nevezte el és ennél a betegnél is, de más betegeknél is sokszor megismételte később. A másodperc jelenség esetén tehát egy távoli zavarómezőt kapcsol ki a neurálterápiával az orvos, ami az adott tüneteket megszünteti. A másodperc jelenséget magam is sokszor tapasztaltam az elmúlt 24 év során, mióta a neurálterápiát rendszeresen alkalmazom.

A neurálterápia kialakulásához vezető más történeti események

• Ie.3ooo. az akupunktúra kezdete: bőrpontok- vonalak- szervek közötti kapcsolat összefüggéseinek felfedezése.r
• 1883.Pavlov  rájön, hogy az idegrendszer koordinálja az összes szerv működését (nervizmus)
• 1886.Weihe megállapitja, hogy bizonyos szervek megbetegedéseinél egy bizonyos helyen jelentkeznek fájdalmas bőrelváltozások (pl. csomók) a bőrben, ezek gyakorlatilag megegyeznek az akupunkturás pontokkal
• 1892.Schleich óriási botrányt kiváltó infiltrációs anesztéziát végez kokainnal
• 1898. Haed megállapitja, hogy az egyes belső szervek működési problémái  szenzibilizációs zavarokat okoznak bizonyos bőrszegmentumokban
• 19o6. Visnyevszki  igazolja a helyileg alkalmazott Procain gyulladáscsökkentő hatását.
• 191o. Braun Procaint infiltrál az idegek kilépési helyére, hogy csökkentse a trigeminus neuralgiás fájdalmakat.
• 1913. Leriche Reinod-kórban eltávolítja a ggl. stellátumot
• 192o. Leriche az art. temporalis köré fecskendezett Novocainnal kezeli migrénes betegeit
• 1925. Huneke el kezdi vizsgálni, hogy az intra -és paravénásan, intra- és subcután ill. musculárisan adott Procain mely betegségek kezelésére alkalmas
• 1934. Leriche a hegeket Procainnal infiltrálta és azt találta, hogy ennek hatására különféle fájdalmak szinte azonnal elmúlnak
• 194o. Huneke leirja a „másodperc jelenség”-et. Felismeri, hogy vannak olyan idegeket ingerlő zónák, melyek a szegmentális elrendeződéstől függetlenül a legkülönbözőbb betegségeket válthatják ki ill. tarthatják fenn.
• 1965. Pischinger leirja az alapregulációs rendszert, mely szerint a kötőszöveti vagy sejtközötti alapállomány révén a szervezet összes sejtje állandó kapcsolatban áll egymással. Az utóbbi évek kutatásainak és a kibernetikának köszönhetően kiderült, hogy az alapregulációs rendszeren keresztül történő információ továbbítás még az idegi kapcsolatokénál is gyorsabb, kb. a fénysebességgel azonos gyorsaságú.

Elméleti háttere

A neurálterápiás hatás egy regulációs (komplex szabályzási) hatás. A kiváltott  hatás ismételhető, és az a lokálanesztetikumok érzéstelenitő, fájdalomcsillapitó és gyulladáscsökkentő hatásával önmagában nem magyarázható.  A neurálterápia tipikusan egyike azon komplementer gyógymódoknak, mely csak az élő szervezet különböző vegetatív idegrendszeri, lokális, szegmentális alá és fölérendelt valamint hormonális szabályzásával együtt képes a hatást létrehozni.

Pl. egy fájdalom megszűntetésekor (a fájdalom- izomspazmus- csökkent vérátáramlás- fájdalom kör áttörésekor) különféle kuti-kután, kuti-viszcerális és vertebro-viscerális reflexeket törünk át. Ehhez azonban a neurálterápia során még hozzájön az egyes akupunkturás meridiánokra, pontokra, a különféle szomatotópiákra ill. a zavaró mezőkre -a vegetativ alapregulációs rendszeren keresztül- kifejtett hatás is.

Zavarómező

Zavarómezővé a szervezet minden pontja válhat, ha azt valamilyen károsodás éri. A vegetativumba és az alapregulációs rendszerbe bevésődött információt, emléket jelent, mely egyes élettani folyamatokat spontán beindithat (iniciálhat), megsokszorozhat (multiplikálhat) vagy gátolhat (blokkolhat).Tehát egy olyan idegi vagy energetikai „gócról” van szó, amelyből a vegetativumon és az alaprendszeren keresztül különféle szervekben hibás folyamatokat kiváltó szignálok kerülnek kibocsátásra. Ez a zavar kezdetben még reverzibilis, de hosszabb idő után akár irreverzibilissé (vagyis visszafordíthatatlanná) is válhat. Időben „elcsipve” a neurálterápiával kioltható.

Zavarómező kezelése után a fennálló szervi panasz relativ hamar megszűnik és a tünetmentesség legalább 2o órán át tart (fogászati gócok esetén 8 órán át). Ismételt kezelés hatására a panaszmentesség egyre hosszabb időtartamú, majd ha ezt a strukturális állapot még lehetővé teszi teljesen megszűnnek a panaszok. A legtöbb „góc” vagy zavarómező (kb. az esetek 8o%-a) a fej-, nyakrégióban található (mandulák vagy annak hege, melléküregek, fogak), de az  lehet a gyulladt bélrendszer, az epehólyag vagy más belsőszerv ill. terület is. Góc lehet a beültetett intrauterin eszköz, vagy izületi protézis, a kozmetikai műtét hege, a rosszul felhelyezett, kifúrt fülbevaló vagy pearcing.

Másodperc jelenség

A beteg valahol fellépő panaszai (fájdalmak, mozgáskorlátozottság) egy távoli zavarómező neurálterápiás kezelésével szüntethetők, méghozzá úgy, hogy a hatás az infiltráció pillanatában létrejön és legalább 20 órán (fogak esetén 8 órán) át tart, az ismétlés pedig egyre hosszabb hatást eredményez.

Injekciózási technikák

Hogy a neurálterápia mennyire más mint a hozzá hasonló terápiás módszerek, azt mi sem mutatja jobban, mint a sokféle  injekciózási technika.

Quaddlizás: Kis mennyiségű lokálanesztetikumot felszinesen, a bőrbe fecskendeznek, lencsényi, fehéres szinű kidudorodás keletkezik. Ezáltal lokális, reflexes hatást érnek el.

Infiltráció: Bőr alatti fájdalmas miogelózisokba, triggerpontokba mélyebbre is adható a lokálanesztetikum. Ilyenkor elsősorban a fájdalomcsillapitás, gyulladáscsökkentés és az izomspazmus oldása a cél.

Intravénás injekciózás:A végtagi vénákba és köréjük (az őket körülfonó vegetativ rostokra hatva) kis mennyiségű Procaint adnak, ha pl. kardiovaszkuláris panaszokat, vegetativ idegrendszeri diszfunkciók kezelése  a cél.

Intraarteriális injekciózás:A fentihez hasonlóan zajlik, elsősorban alsóvégtagi artériás keringési zavarokban szokás alkalmazni.

Izületek injekciózása: Elsősorban az izmok tapadási inai fölé, az izületi tokra és a burzákba  szokás adni az injekciót, egyes esetekben mélyen az izületbe is.Minden izületnek megvan a speciális kezelési technikája.

Az idegkilépési pontok neurálterápiája: Az ideg megsértésének kivédése céljából  bőséggel elegendő a kilépési pontok kezelése.

Az idegganglionok és a gerincvelői  ideggyökök kezelése: Speciális technikák, egy-egy régió regulációs zavara, vagy funkciózavara esetén alkalmazzák. .

Mikor kell a neurálterápia szükségességére gondolni?

A neurálterápia szinte minden betegnél használható valamilyen tünet javítására. Különösen fontos azonban erre gondolni akkor, ha a szokásos módszerek nem hatnak eléggé, nem jutunk előbbre a kezelésben, tehát valami akadályozza a gyógyulást. Alább azokat a problémákat sorolom fel, melyekben a neurálterápia nagyon jó hatékonysággal használható.

• Mindenfajta akut és krónikus fájdalmak esetén, különösen melyek más terápiákra nem reagálnak
• Krónikus gyulladások esetén (mandulagyulladás, melléküreggyulladás, prosztatagyulladás, kismedencei gyulladás)
• bizonyosan fennálló zavarómezők kiiktatására (fogászati gócok, mandula vagy annak operációs hege, melléküreggyulladások utáni állapot-, sebészeti operációs hegek esetén)
• krónikus nőgyógyászati zavarok esetén (menstruációs zavarok, gyakori kismedencei gyulladások, alhasi fájdalmak)
• sokféle feji panasz esetén:  fejfájás, migrén, szédülés, apoplexia utáni állapotban, epilepszia, paresisek, neuralgiák, parézisek (gyakori a faciális ideg területén létrejött bénulás),  fülcsengés
• nagyon gyakori és hatékony kezelési terület a gerinc mellé történő, ún. paravertebrális injekciózás. Ezzel részben a gerinc blokádjai és a környéki izomzat spazmusából adódó panaszokat lehet csökkenteni, de javítani lehet, az adott gerinc szegmentumhoz tartozó belgyógyászati területek tüneteit is. Különösen fontos hatás ez akkor, ha a beteg kora, csontjainak állapota miatt manuálterápia nem végezhető, vagy nem hoz elég eredményt.
• szem: glaukóma, iridociklitisz, konjuktivitisz, szemizom bénulás, szemfájdalom,szem ideges rángatózása esetén
• fül: krónikus gyulladások esetén
• nyak: pajzsmirigy alul és túlműködésekor
• mellkas: interkosztális neuralgiák , herpesz esetén
• has:  a legkülönbözőbb hasi panaszok esetén (különösen olyankor ha a szokásos salaktalanító és diétás módszerekkel nem érünk el elegendő eredményt).  Szolgálhatja a prognosztikát is, ha pl. kolecisztopátiánál az injekciók után csak átmeneti javulás történt, akkor operálni kell, ha viszont a neurálterápia után tovább fokozódnak a tünetek, zavarómező áll a háttérben, operálni csak annak tisztázása után szabad!

Milyen az a fogászati góc, vagy fogászati zavarómező?

Ahogyan korábban is írtuk, a fogak és a fogágy (a kettő együtt: odonton) nagyon gyakori helye a zavarómezőknek , mert a mai emberek fogazata és fogágya életmódjuk  miatt szinte kivétel  nélkül károsodik. Viccesen a mai ember két csoportba sorolható: egyikbe tartoznak, akinek cariese (fogszuvasodása) keletkezik gyakran és ezért veszíti el előbb utóbb a fogait, a másikba akiknek a fogágy betegsége miatt egyszerűen kihullanak a fogai. Részben a megbetegedések maguk, részben pedig a megbetegedések javítására hívatott fogorvoslás tevékenysége révén létrejönnek a szájban a zavarómezők. Természetesen ezek a zavarómezők nagy része nem is szüntethető meg, hiszen pl. a fogászati műképletek (tömések, pótlások, fogszabályzók, sebészeti hegek), a jó minőségű rágás érdekében elkerülhetetlenek. A zavarómezők kedvezőtlen hatása viszont a neurálterápia segítségével rövidebb, vagy hosszabb időre csökkenthető. Fontos tehát, hogy

• a fogakat lehetőleg olyan fogorvos kezelje, akinek legalábbis van biológiai szemlélete, aki érti a zavarómező fogalmát és persze még jobb esetben a biológiai fogorvoslás területén képzettséggel rendelkezik
• hogy létrejött károkat, távoli káros hatásokat abban képzett neurálterápiás orvos injekciózással csökkentse

Fogászati gócnak számíthat:

• minden turbinával fúrt, tömött fog (különösen az amalgám tömés)
• minden gyökérkezelt fog
• minden simán extrakcióval (kihúzással ) eltávolított fog helye (mert a kihúzás nyomán a fog helyén az ott addigra már létrejött gyulladásos szövettörmelék érintetlenül ott marad és továbbra is gócot képez)
• minden implantatum, csap
• minden olyan hely, ahol a pótlás, híd, protézis a nyálkahártyát nyomja, irritálja
• minden fogágygyulladásos zóna (ínysorvadás, tasak, ínygyulladás, fogkövesség nyomán kialakult degeneratív folyamat)
• minden szájsebészeti beavatkozás nyomán létrejött hegg
• hiányzó fogágy, elsorvadt fogíny pótlására keresztülvitt kollagénfeltöltések

Ezen esetekben a speciális fogászati neurálterápiával a zavarómező legalábbis átmenetileg kikapcsolható, ami persze diagnosztikai jelentőségű is és megmutatja a páciensnek és kezelőjének, hogy az adott területen esetleg további sokkal inkább biológiai (természetgyógyászati) szemléletű kezelésre lehet szükség.

A neurálterápia további felhasználási területei

A neurálterápia alkalmas panaszok, tünetek differenciáldiagnosztikájára is, tehát el lehet általa dönteni, hogy valóban súlyos vagy ártalmatlan elváltozásról van-e szó.

• Funkcionális panaszok elkülöníthetők az organikustól
• Fájdalmak oka tisztázható bizonyos esetekben, pl. hogy egy fájdalom interkosztális neuralgia vagy angina pektoris  miatt alakult-e ki.
• traumák, agyi inzultusok maradványtüneteinél, operációk szövődményeinél rehabilitációs céllal
• kolecisztopátiánál, ha csak átmeneti javulás történt, akkor operálni kell, ha viszont a neurálterápia után tovább fokozódnak a tünetek, zavarómező áll a háttérben, operálni csak annak tisztázása után szabad!

A neurálterápiána természetesen vannak ellenjavallatai is (allergia, véralvadási zavarok, véralvadásgátló kezelés, fertőzéses bőrbetegségek, tumorok stb.).

The post Neurálterápia és a fogászati gócok appeared first on dr. Tamasi József.